Perspective

A széntől a hidrogénig: egy régimódi közlekedési forma újra divatban.


A XX. század hajnalán a vasút a rengeteg elégetett szén miatt igazi piszkos üzlet volt, amelynek a sebesség, az ár és a kényelem tekintetében is versenyeznie kellett más közlekedési módokkal. Maga a szennyezés azonban nem számított.

A vasúti járműveket gyártó francia Alstom az 1920-as években gőzmozdonyokat gyártott, majd amikor eljött az idő, dízelmozdonyokra váltott. Ahogy azonban a vasút erősebb versenytársakat kapott a személyautók és az olcsó légi közlekedés megjelenésével, az Alstom az energiaiparba és a hajóépítésbe is beszállt.

Mára pedig a vasút reneszánszát éli. Az utasok élvezik a kényelmet és a gyorsaságot. Az ágazat egyre nyereségesebbnek tűnik. De ez a történet ennél többről szól.

Nicholette MacDonald-Brown, az európai vegyes részvényalapok vezetője a következőképp összegzi: Az Alstom képes volt a megújulásra. 2015-ben eladta a bajba jutott energiaipari üzletágát, és kifejezetten a vasútra kezdett fókuszálni. Mára úgy tűnik, hogy a vasút, mint fenntartható és biztonságos közlekedési mód népszerűsítése hasznos lehet. Ennek a pozitív fejleménynek két oka is van. Az egyik, hogy a vasúti technológiák sokkal tisztábbá és gazdaságosabbá váltak. A történet másik fele viszont nem technológiai: egyre több ember és egyre több árufuvarozó választja a vasutat az egyéb, szennyezőbb és drágább alternatívák helyett.

Az emberek és az áruk utaztatása iránti igény a következő évtizedekben robbanásszerű növekedés előtt áll. A vasút nyertese lesz ennek a trendnek. Az igények kielégítésére jelenleg is rohamtempóban épülnek a vasúti pályák. Kínában nagyobb kiterjedésű nagysebességű vasúti hálózat épült egy évtized alatt, mint amennyi egész Nyugat-Európában összesen van. Az építkezések Afrikában és az Egyesült Államokban is zajlanak.
Nicholette magyarázata szerint a főbb közlekedési módok közül a vasút tudhatja magáénak a legkisebb szén-dioxid-kibocsátási szintet: a légi közlekedésnek csupán egynyolcada, a közútinak egyharmada. Ahogyan az országok és a cégek igyekeznek egyre közelebb kerülni a kibocsátáscsökkentési céljaikhoz, úgy értékelődik fel a vasút.

Hozzátette még, hogy meglepő módon még a légitársaságok is javasolják utasaiknak, hogy egyes járatok helyett válasszák inkább a vasutat. A KLM 2019-ben bejelentette például, hogy szeretné felelősebb döntésekre ösztönözni utasait az utazási formák megválasztása terén.

Emellett a technológia is fejlődik. Az Alstom hidrogénüzemű vonatokat fejlesztett, amelyekben csupán víz keletkezik működés közben. Németországban és néhány más országban már ténylegesen üzemelnek ilyen vonatok.

Az Alstom Coradia iLint modellje, a világ első hidrogénüzemű vonata 900 kilométert tud megtenni egy feltöltéssel – említette Nicholette. A klímaválság közepén egyre erősödik a kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járó utazási és fuvarozási lehetőségek iránti igény. Az Alstom jó pozícióból várhatja, hogy profitáljon a trendek erősödéséből. A környezetünkre ugyanez igaz.